Zmagovalec madžarskega izbora za Evropski pesniški turnir 2012 je Tamás Kadebó

10 oktober 2012

Zmagovalec madžarskega izbora za Evropski pesniški turnir 2012 je Tamás Kadebó

The winner of Hungarina selection for European Poetical Tournament 2012 is Tamás Kadebó.

Strokovna komisija, v sestavi Imre Péntek, Péter Szemes, Lajos Bence je za najboljšo pesem na madžarskem  izboru za EPT 2012 izbrala pesem Lassan, tűnődve.

 

Lassan, tűnődve

 mint a páfrányokon a pára, mint a levél erezetén az eső-, szem sarkában a könny-, barlangban a kőcsepp, hogy hulljon, csorduljon, tornyosuljon-e; lassan tűnődve, ringatódzva, mint az alvó tó hátán, a szendergő szél ölén, a sás élén, a papírszelet, a céhtábla, a bogár; lassan tűnődve, zümmögve, dudolgatva, félhangon fütyörészve, mint a méh, a fűrész és a sürgönyvezeték, lassan tűnődve, töprengve, érlelődve, mint az elefánt, ki nem órákban, a csiga, ki nem napokban, a szilva, mi nem hetekben méri – ha gondolkodik, párzik, aszalódik – a jelent; lassan tűnődve, mint a megfontolt füst, az elhaló visszhang, a pattanni lustán készülő buborék, lassan tűnődve, mint a mocorgó medvék, óborok, ásító vermek, oroszlánszájak, talányok, bódult virágkelyhek, lankadt tigrisek, lassan tűnődve, mint a dadogók ajkán, a süketek szembogarában, a vakok ujjbegyén kibukkanó, felpislanó, botorkáló, kitapogatódzó szó; lassan tűnődve, mint ahogy a köd könyököl a partra, úszik az uszály a Dunán, billeg a dereglye, a csuhé, a sirály, tátong, szipákol a mélyben a hal, lassan tűnődve, mint szürkületben a szivárvány, mint a kék, ha jő az alkony, tűnődve, mint a hegyek, a harangok és a fák, tűnődve, mint a terhes felhők, gesztenyeburkok, anyák, lassan, mint a lankadt golyók, futball-labdák, lukperemén, lombok között, glikkerek, ballonok, lassan tűnődve, mint falon az ikonok, elnagyolt ábrákon idomaikat vesztett idomok, száradó gombák, múltjukon tűnődő várromok, lassan tűnődve, mint sebeken a hegek, a homokóra, ha pergetni, malomkő, ha forgatni, anyaföld, ha moccanni készül, lassan tűnődve kérdezem, szeretsz-e?

Kadebó Tamás

 

Slowly musing

 like the mist among the ferns, the raindrop on the edge of a leaf, the tear in the eye, the stalactites in the cave wondering whether to fall, overspill or overlay; slowly musing, rolling-balancing like the gnat, the barber’s signboard in the south, the paper-slip on the back of a pond, in the lap of the nodding wind, on the edge of the reed stalk; slowly musing, droning, humming, half-whistling like the saw and the wires up in the air, slowly musing, pondering like the elephant, the snail, the plum who – when thinking, coupling, shrinking – weigh not the present in days or weeks; slowly musing like the thoughtful smoke, the fainting echo, the bubble lazily preparing to fly, slowly musing like ancient wines, yawning cellars, hibernating bears, snapdragons, languid tigers and slumbering flower-cups; slowly musing like the fumbling, groping word, lighting up, occasionally, at the tip of a blind girl’s fingers, in the pupils of a deaf man, on the lips of stutterers; like the fog, leaning its elbow on the river as the tow-boat floats by, and the barge pitches at the landing stage, like the soft rush sings to the river where the gull dips its beak and the fish keep sniffling the deep; slowly musing like the hills, the bells and the trees, musing like pregnant clouds, chestnut-hulls, mothers, slowly, like tired foot- and golf-balls, children’s marbles and balloons lost in the foliage of trees, slowly musing like icons on the wall, like geometric forms in mouldering frames, like parched mushrooms, castle ruins reflecting on their past, slowly musing like scabs on wounds, the sand-clock, the millstone and mother earth when starting to shift to turn to move – slowly musing I wonder: do you find my love returnable or simply amusing?

Kadebó Tamás

 

Nazaj na prejšnjo stran

Prijavite se na e-novice in bodite obveščeni o vseh naših ugodnostih in novostih.

© 2021 Založba Pivec. Vse pravice pridržane. | Izvedba: Codeggs.com